MIT TUDHATUNK A NÖVÉNYRŐL?

Elterjedése széles körű. A Föld északi féltekéjén a mérsékelt és a szubtropikus övben élő cserje vagy kis termetű fa. A téli hideget jól bírja, kiválóan alkalmazkodik, ezért elsősorban a hűvösebb éghajlatú, kedvezőtlenebb adottságú területeken, illetve országokban terjedt el gyümölcstermő növényként. Nagy mennyiségben termesztik Kína és India hegyvidékein. Ezen kívül jelentős termőterülete van Oroszországban, Németországban, Finnországban, Romániában és Franciaországban. Régebben elsősorban élelmiszernövénynek tekintették, a konzervipar ma is nagy mennyiséget használ fel gyümölcsíz, szörp, üdítőital előállításához. Az utóbbi években tárták fel az emberi szervezetre előnyös élettani-és gyógyhatásait. A modern reformélelmiszerek,-készítmények egyik keresett alapanyaga.

MILYEN ELőNYÖS HATÁSSAL JÁR FOGYASZTÁSA SZERVEZETÜNKRE?

A terméshús különösen gazdag C-vitaminban. Ezen felül jelentős mennyiségű K- és B-vitamin található meg benne. A színes termés flavonoidokat, polifenolokat, zsíros olajat tartalmaz. Ezek az anyagok sokrétű terápiás hatást támogatnak. Állatkísérletek és klinikai humán kísérletek egyaránt megerősítik gyulladásgátló, immunerősítő, szabadgyök-fogó, antioxidáns, baktérium- és gombaölő, vírus ellenes hatását. Érdemes megemlíteni, hogy a gyümölcs kivonatát a konzerviparban eredményesen használják természetes tartósítószerként. Nagyszámú beteget kezeltek a homoktövis kivonatával, pozitív eredménnyel gyomorfekély, májproblémák, érelmeszesedés, szív- és érrendszeri betegségek esetében. Úgynevezett stresszoldó és adaptogén növény, ami annyit jelent, hogy fogyasztása a szervezet működését előnyösen szabályozza.

HOGYAN ALKALMAZZUK?

A dobozon feltüntetett adagolás szerint alkalmazva különösen a tél végi, kora tavaszi hónapokban előnyös fogyasztani, mivel kiválóan alkalmas a legyengült szervezet regenerálására.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Bernáth, J. szerk. (2000): Gyógy-és aromanövények, Mezőgazda kiadó, Budapest 2000

Suryakumar, G.-Gupta, A. (2011). Medicinal and therapeutic potential of Sea buckthorn
(Hippophae rhamnoides L. )
Journal of Ethnopharmacology, 138 (2011) 268-278p.

Negi, P. S. (2012): Plant extracts for the control of bacterial growth: Efficacy, stability and ...
International Journal of Food Microbiology, 156 (2012) 7-17p.

Mishra, K. P. et al(2008). Effect of Sea buckthorn (Hippophae rhamnoides) flavone on
immune system: an in-vitro approach
Phytotherapy Research, 2008 nov; 22(11): 1490-1495p.