HASZNOS ISMERETEK – ARTEMISIA/EGYNYÁRI ÜRÖM-MIX
HOVÁ SOROLJUK?
Speciális hatással rendelkező gyógytea keverék
MIT TUDHATUNK A NÖVÉNYEKRŐL?
Az egynyári üröm (Artemisia annua) kínai eredetű, hazájában mintegy 2000 éve használt gyógynövény, melynek a hagyományos kínai orvoslás sokféle hatást tulajdonít. A termesztésből elvadulva idővel sokfelé elterjedt, szórványosan nálunk is előfordul. A kínai, koreai és vietnami gyógyszerkönyvben szerepel. Napjainkban a tudományos kutatás több okból kiemelt figyelmet szentel neki. Az eperfalevél nálunk elfelejtett gyógynövény, amit szintén a Kínai Gyógyszerkönyv tartalmaz. A borsmenta, édesgyökér és gyömbérgyökér régi gyógynövényként megtalálhatók az Európai Gyógyszerkönyvben.
MILYEN ELŐNYÖS HATÁSSAL JÁR FOGYASZTÁSA SZERVEZETÜNKRE?
A WHO az egynyári üröm alkalmasságát a malária és kísérő tüneteinek (láz, hidegrázás) kezelésében, valamint a kórokozó szaporodásának gátlásában hivatalosan elismerte. A növény sokoldalúságára egyre több bizonyíték születik. Laboratóriumi és rágcsálókísérletekben rák megelőző, sejtosztódást gátló (áttétek), immunerősítő és immunrendszert szabályzó hatást tapasztaltak. Ezen felül gyulladásgátló, baktérium-, és gombaellenes, vírusgátló tulajdonságú. Utóbbi következtében többek között bevonták az influenzavírusok és a Covid 19 elleni védekezésbe. A kutatások során az immunerősítő, gyulladásgátló, antivirális és légzés segítő/tüdőt támogató gyógynövényeket vizsgálták. Laboratóriumi kísérletekben gátolta a Covid 19 vírus szaporodását, légzést javító, tüdőt támogató hatást tapasztaltak. A humán klinikai bizonyítékok még hiányoznak. További ellenőrzött kísérletek kellenek, de a növény ígéretesnek mutatkozik. A tea többi összetevője is pozitívan szerepelt ezekben a laboratóriumi tesztekben.
HOGYAN ALKALMAZZUK?
Teakészítés: 3g herbát 250ml forró vízhez adunk. Szobahőmérsékleten hagyjuk kihűlni. Ajánlott fogyasztás: egy-két csészével naponta.
Terhességben nem ajánlott! Négy-hat hét kúraszerű használat után ugyanannyi szünetet kell tartani! Édesgyökeret tartalmaz!
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bikash, A. et al (2020): Potential roles of medicinal plants for the treatment of viral
diseases focusing on COVID-19: A review
Phytotherapy Research. 2020;1–15.
Law, S. (2020): Is the traditional Chinese herb “Artemisia annua” possible to fight against COVID-19?
Integrative Medicine Research 9 (2020) 100474
Haq, F. U. et al (2020): Artemisia annua: Trials are needed for COVID-19
Phytotherapy Research. 2020;1–2.
Vellingiri, B. et al (2020): COVID-19: A promising cure for the global panic Review
Science of the Total Environment 725 (2020) 138277
Ang, L. et al (2020): Herbal medicine for treatment of children diagnosed with COVID-19: A review of guidelines
Complementary Therapies in Clinical Practice 39 (2020) 101174
Shahzad , F. et al (2020): The Antiviral, Anti-Inflammatory Effects of Natural
Medicinal Herbs and Mushrooms and SARS-CoV-2 Infection Review
Nutrients 2020, 12, 2573; doi:10.3390/nu12092573
Kapepula, P. M. et al (2020): Artemisia Spp. Derivatives for COVID-19 Treatment: Anecdotal Use, Political Hype, Treatment Potential, Challenges, and Road Map to Randomized Clinical Trials
Am. J. Trop. Med. Hyg., 103(3), 2020, pp. 960–964
Boukhatem, M. N.- Setzer, W. N. (2020): Aromatic Herbs, Medicinal Plant-Derived Essential Oils, and Phytochemical Extracts as Potential Therapies for Coronaviruses: Future Perspectives Review
Plants 2020, 9, 800; doi:10.3390/plants9060800
Fan, Y. et al (2020): Food as medicine: a possible preventive measure against coronavirus disease (COVID-19)
this article as doi: 10.1002/ptr.6770
Efferth, T.(2017): From ancient herb to modern drug: Artemisia annua and artemisinin for cancer therapy.
Semin Cancer Biol. 2017 Oct;46:65-83
Lang, S.J. et al (2019): Antitumor activity of an Artemisia annua herbal preparation and identification of active ingredients.
Phytomedicine. 2019 Sep;62:152962. doi: 10.1016/j.phymed.2019.152962. Epub 2019 May 16.
Li, K.M. et al (2019): Antifungal coumarins and lignans from Artemisia annua. Fitoterapia. 2019 Apr;134:323-328
van der Kooy, F.- Sullivan, S. E. (2013): The complexity of medicinal plants: the traditional Artemisia annua formulation, current status and future perspectives. J. Ethnopharmacol. 2013 Oct 28;150(1):1-13. Review.
Khatoon, N. et al (2019): Mode of action and anti-Candida activity of Artemisia annua mediated-synthesized silver nanoparticles.
J Mycol Med. 2019 Sep;29(3):201-209.
Bao, L. D. et al (2015): Efficacy of Artemisia annua polysaccharides as an adjuvant to hepatitis C vaccination.
Genet Mol Res. 2015 May 11;14(2):4957-65.
Abba, M. L. et al (2018): Prevention of carcinogenesis and metastasis by Artemisinin-type drugs.
Cancer Lett. 2018 Aug 10;429:11-18.
WHO Monograph on Good Agricultural and Collection Practices (GACP) for Artemisia annua L. WHO 2006
